Hatalmas politikai fordulat történt hétfő délután az Országgyűlésben: a képviselők megszavazták az Alaptörvény 16. módosítását. A döntés egyik legnagyobb következménye, hogy Orbán Viktor a most elfogadott szabály alapján soha többé nem lehet Magyarország miniszterelnöke, miközben a korlátozás Magyar Péterre is vonatkozik.
A parlament 135 igen szavazattal, 50 nem ellenében és 6 tartózkodás mellett fogadta el a módosítást. A Fidesz és a KDNP nem támogatta az előterjesztést, a Mi Hazánk képviselői pedig tartózkodtak – írja a Telex.
Két ciklus után vége: új szabály jön a miniszterelnöki posztra
Az Alaptörvény-módosítás egyik legfontosabb pontja, hogy két ciklusban korlátozza a miniszterelnöki megbízatást. A szabály szerint a nyolcéves időtartam számításakor az 1990. május 2. után betöltött miniszterelnöki megbízatásokat is figyelembe kell venni.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Orbán Viktor előtt bezárul a visszatérés lehetősége a miniszterelnöki székbe. A módosítás ugyanakkor nemcsak rá vonatkozik: Magyar Péter is legfeljebb nyolc évig töltheti be a miniszterelnöki posztot, vagyis a szabály az új kormányfő mozgásterét is korlátozza.
A Tisza Párt a kampányban is beszélt arról, hogy korlátozni akarja a hatalom időbeli koncentrációját. A mostani szavazás ennek az egyik leglátványosabb lépése lett.
A Fidesz lex-Orbánt emleget
A módosítás már a benyújtása után komoly politikai vitát váltott ki. A Fidesz szerint a szabály személyre szabott jogalkotás, ezért lex-Orbánként beszéltek róla. A kormánypárti oldal úgy értelmezi a döntést, hogy a Tisza Párt meg akarja akadályozni Orbán Viktor esetleges későbbi visszatérését.
A Tisza oldaláról viszont egészen más üzenetet hangsúlyoztak. A javaslatot benyújtó képviselők szerint a módosítás arról szól, hogy a hatalom nem lehet örök, a közvagyon nem válhat politikai zsákmánnyá, és az állami intézmények nem működhetnek politikai önvédelmi eszközként.
A Telexnek korábban nyilatkozó alkotmányjogász szerint a módosítás nem visszamenőleges hatályú abban az értelemben, hogy nem foszt meg senkit utólag egy már betöltött tisztségtől vagy abból fakadó jogoktól. A szabály a jövőbeni miniszterelnöki megbízatásokra vonatkozik.
A kekvák és a Szuverenitásvédelmi Hivatal is célkeresztbe került
A mostani Alaptörvény-módosítás nemcsak a miniszterelnöki cikluskorlátozásról szól. A döntéssel megteremtették annak alaptörvényi lehetőségét is, hogy felszámolják a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, vagyis a kekvákat.
Ezek az alapítványok az elmúlt években rengeteg vitát váltottak ki, különösen az egyetemi vagyonok, állami ingatlanok és közpénzek átadása miatt. A most elfogadott szöveg szerint az állam gyakorolhatja az alapítói jogokat, és a megszüntetés után az államtól kapott vagyon szállhat vissza az államra.
A módosítás harmadik nagy eleme a Szuverenitásvédelmi Hivatalt érinti. A Tisza szerint ez az intézmény nem valódi közérdeket szolgált, hanem politikai nyomásgyakorlásra és félelemkeltésre volt alkalmas. A módosítás megnyitja az utat a hivatal megszüntetése előtt is.
Komoly politikai korszakhatár lehet
A mostani döntés azért is különösen jelentős, mert az Alaptörvény 2011-es elfogadása óta ez már a tizenhatodik módosítás. A Tisza-kormány korábban jelezte, hogy több ponton gyors változtatásokat tervez, később pedig egy átfogóbb alkotmányozási folyamat is elindulhat.
A módosítás a kihirdetést követő napon lép hatályba. A köztársasági elnök mozgástere ebben az esetben szűk: tartalmi alapon nem vizsgálhatja felül az Alaptörvény-módosítást, eljárási hiba esetén fordulhat az Alkotmánybírósághoz.
Ez a szavazás így nemcsak egy jogi döntés, hanem erős politikai üzenet is. A miniszterelnöki hatalom időbeli korlátozása, a kekvák átalakításának előkészítése és a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetésének lehetősége együtt azt mutatja: a parlamenti többség gyors és látványos rendszerszintű változtatásokba kezdett.
Orbán Viktor politikai jövője új fejezethez érkezett
Orbán Viktor hosszú időn át a magyar politika meghatározó szereplője volt, több cikluson keresztül vezette az országot. A most elfogadott szabály azonban a miniszterelnöki visszatérés útját lezárja előtte.
A kérdés most az, hogy ez valóban egy új politikai korszak kezdete lesz-e, vagy csak az első állomása egy még nagyobb alkotmányos átalakításnak. Egy biztos: a hétfői szavazás után már nem ugyanaz a politikai helyzet, mint előtte volt.