A magyarok pénzügyi félelmei látványosan átrendeződtek: miközben az infláció és a fizetések elértéktelenedése miatt kevesebben aggódnak, előtérbe került egy jóval hosszabb távú kérdés. Sokan attól tartanak, hogy amikor elérik a nyugdíjaskort, az ellátásuk már nem lesz elegendő a megszokott életszínvonaluk fenntartásához.
A Provident Barométer legfrissebb, az Ipsos által végzett országos reprezentatív felmérése szerint a válaszadók 24 százaléka tart attól, hogy a majdani nyugdíja kevés lesz. Ezzel a nyugdíj összege jelenleg nagyobb aggodalmat jelent, mint a fizetés infláció miatti elértéktelenedése, amit a megkérdezettek 21 százaléka jelölt meg. Egy évvel korábban utóbbi arány még 35 százalék volt.
Fontos ugyanakkor, hogy a felmérés nem egy új nyugdíjemelésről, nyugdíjcsökkentésről vagy jogszabályváltozásról szól. A számok azt mutatják meg, hogyan látják saját jövőbeli anyagi biztonságukat a magyarok.
### Az 50 év felettiek között még nagyobb az aggodalom
Az országos 24 százalékos átlag mögött jelentős korosztályos különbségek húzódnak meg.
Az 50 és 59 év közöttiek 30 százaléka fél attól, hogy a nyugdíja nem lesz elegendő a megszokott életszínvonal fenntartásához. A 60 év felettieknél ez az arány már 34 százalék. Vagyis ebben a korosztályban nagyjából minden harmadik megkérdezett számára komoly aggodalmat jelent az időskori jövedelem nagysága.
Ez nem különösebben meglepő abból a szempontból, hogy az 50 év felettiek számára a nyugdíjazás már nem egy távoli, több évtizeddel későbbi esemény. A kérdés egyre inkább konkrét családi költségvetési problémává válhat: mekkora lesz a rendszeres bevétel, abból mennyit visz el a lakhatás, az élelmiszer, a gyógyszer, a rezsi és a többi állandó kiadás.
### Kevesebben készülnek nagy kiadáscsökkentésre
A felmérésből ugyanakkor nem csak borúlátó adatok rajzolódnak ki.
2026 áprilisában még a válaszadók 68 százaléka mondta azt, hogy a következő fél évben visszafogja a kiadásait. Ez az arány később 58 százalékra csökkent. A megkérdezettek 33 százaléka pedig úgy nyilatkozott, hogy egyelőre nem változtat a vásárlási szokásain.
Az idősebb korosztály azonban ezen a téren is óvatosabb. Miközben a 18–29 évesek 16 százaléka számol a fogyasztása növelésével, a 60 év felettiek között mindössze 5 százalék mondta ugyanezt.
### Sok háztartásnak már a hónap vége is nehéz
A nyugdíj miatti aggodalmat érdemes együtt nézni a háztartások jelenlegi pénzügyi mozgásterével.
A felmérés szerint a lakosság 36 százalékának a hónap végére elfogy a pénze. Ez ugyan javulás a 2025 októberében mért 43 százalékhoz képest, de még mindig azt jelenti, hogy sok családnak kevés lehetősége marad rendszeresen megtakarítani.
A nők és a férfiak között ezen a téren is jelentős különbség látható: a nők 42 százaléka, a férfiak 31 százaléka mondta azt, hogy a hónap végére elfogy a rendelkezésére álló pénz. Ezzel szemben a válaszadók 11 százaléka képes akár jövedelme egyharmadát is félretenni.
### Az idősebbek gyakrabban ellenőrzik, mire megy el a pénz
A kutatás egy másik érdekes eredménye szerint a megkérdezettek kétharmada legalább hetente ellenőrzi bevételeit és kiadásait.
A napi szintű pénzügyi ellenőrzés éppen az idősebb korosztályokban a leggyakoribb. Az ötvenesek és a 60 év felettiek 42-42 százaléka naponta figyeli, hogyan alakulnak a pénzügyei. A 18–29 évesek körében ugyanez az arány 30 százalék.
A friss adatokból tehát nem az következik, hogy most kevesebb nyugdíjat kapnak a magyarok, és új nyugdíjszabályt sem jelentettek be. Sokkal inkább arról van szó, hogy az időskori megélhetés kiszámíthatósága egyre fontosabb kérdéssé vált a családok pénzügyi gondolkodásában. Különösen beszédes, hogy az 50 év felettiek között már minden harmadik ember körüli arányban jelenik meg a félelem: elegendő lesz-e a nyugdíj a korábbi életszínvonal fenntartásához.