Alig néhány év telt el azóta, hogy Magyarországon a megyékből hivatalosan vármegyék lettek, most pedig újabb fordulat jöhet a közigazgatásban. Az új kormány tervei szerint ismét visszatérhet a régi, egyszerűbb elnevezés: újra megyéknek hívhatják az ország közigazgatási egységeit.
A változás elsőre csak nyelvi kérdésnek tűnhet, de a háttérben komoly adminisztratív és pénzügyi következmények is lehetnek. A korábbi átállás becslések szerint akár egymilliárd forintba is kerülhetett az államnak, és a visszacserélés sem lenne ingyenes – írja a Dívány.
Újabb nagy névcsere jöhet az országban
A vármegye elnevezés 2023. január 1-jén tért vissza hivatalosan, miután 2022-ben módosították az Alaptörvényt. Ezzel együtt a kormánymegbízottakból főispánok lettek, a megyei intézmények és hivatalok nevében pedig sorra megjelent a történelmi hangzású elnevezés.
Most azonban könnyen lehet, hogy az egész folyamat visszafordul. Magyar Péter miniszterelnök a második kormányülés utáni sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy középtávon átalakítanák a kormányhivatali rendszert, megszűnnének a vármegyék, és szakítanának azzal is, hogy a főispánok politikai kinevezettek legyenek.
Ez nemcsak szimbolikus döntés lenne. Ha valóban újra megyék lesznek a vármegyékből, akkor ismét rengeteg hivatalos feliratot, dokumentumot, nyilvántartást és rendszert kellene módosítani.
Nem csak a táblákat kellene lecserélni
A korábbi átállásnál több száz törvényt, rendeletet, alapító okiratot és hivatali dokumentumot kellett átírni. Változtak a kormányhivatalok, rendőr-főkapitányságok, katasztrófavédelmi igazgatóságok, főügyészségek, adó- és vámigazgatóságok, kórházak, levéltárak és könyvtárak hivatalos megnevezései is.
A Magyar Közút Nonprofit Zrt.-nek például országszerte 714 megyehatárjelző táblát kellett lecserélnie vagy átalakítania. Volt, ahol elég volt az átragasztás, máshol teljesen új táblára volt szükség.
Ha most visszatérne a „megye” elnevezés, hasonló feladatok jöhetnének újra: táblák, pecsétek, levélpapírok, igazolványok, informatikai rendszerek, hivatalos honlapok és jogszabályi megnevezések sora kerülhetne napirendre.
A pontos költségeket korábban sem tudták megmondani
A korábbi névváltás teljes költségéről nem jelent meg egyetlen végleges, hivatalos összeg. A Dívány összefoglalója szerint fél évvel a módosítások után sem lehetett pontosan tudni, mennyibe került az egész procedúra.
Voltak viszont részadatok, amelyek jól mutatták, hogy a látszólag apró változtatások is sokba kerülhetnek. A Legfőbb Ügyészség például több mint egymillió forintot költött új hivatali táblákra, emellett új ügyészségi igazolványokat is gyártani kellett. A Nemzeti Választási Iroda közel 17 millió forintért módosította a választási rendszerekben szereplő megnevezéseket.
Korábban Csongrád megye Csongrád-Csanádra történő átnevezésére az állam 35 millió forintot biztosított. Ez alapján országos szinten könnyen több százmilliós, akár milliárdos nagyságrendű kiadásról is szó lehet.
Régi történelmi név, új politikai vita
A vármegye elnevezésnek valóban több mint ezeréves történelmi háttere van. A középkori magyar államszervezet egyik fontos eleme volt, és évszázadokon át meghatározta a közigazgatást. Hivatalosan 1950-ben, a megyerendezés idején tűnt el a használatból.
A visszahozatalát korábban a történelmi hagyományokkal és a nemzeti összetartozás erősítésével indokolták. A mostani visszacserélés viszont már egy másik politikai üzenetet hordozhat: az új kormány a jelek szerint egyszerűsítené és átalakítaná a rendszert, miközben megszüntetné a főispáni politikai kinevezések gyakorlatát is.
Most minden kezdődhet elölről
A nagy kérdés az, hogy a vármegye–megye visszaállítás pontosan mikor történhet meg, és milyen ütemben vezetnék át a változásokat. Nem mindegy, hogy az átnevezés azonnali, országos adminisztratív csomagként érkezik, vagy fokozatosan, a meglévő készletek, táblák és dokumentumok cseréjével együtt történik.
Egy biztos: ha a terv megvalósul, akkor nem csupán egy szó változik meg a hivatalos iratokban. Újraindulhat egy költséges és bonyolult átállási folyamat, amely táblákat, pecséteket, jogszabályokat, hivatali rendszereket és intézményi neveket is érinthet.