A tüdőrákhoz vezető mutációkat korábban maradandónak gondolták, amelyek akkor sem múlnak el, ha
valaki abbahagyja a dohányzást. Ám a Nature tudományos folyóiratban publikált új tanulmány szerint
az a néhány tüdősejt, amely megúszta a károsodást, képes meggyógyítani a tüdőt. Ezt a hatást ráadásul olyan páciensekben is megfigyelték, akik a
dohányzás feladása előtt negyven évig napi egy doboz cigarettát szívtak.
A dohányfüstben sok ezer vegyület van, amelyek miatt károsodik és mutálódik a tüdősejtek DNS-e, és
lassan egészséges sejtből rákos sejtté változnak. A tanulmány felderítette, hogy mi történik a dohányosok
tüdejével, mielőtt a rák kialakul náluk.
A dohányosok légutaiban lévő sejtek túlnyomó többségét a dohány megváltoztatja, a sejtek akár tízezer
genetikai változatot is tartalmazhatnak.
„Olyanok, mint a mini időzített bombák, amelyek a következő ütésre várnak, ami rákossá változtatja őket”
– magyarázta Kate Gowers, a University College London kutatója.
A sejtek egy kis része azonban érintetlen marad. Az nem teljesen világos, hogy hogyan kerülik el a dohányzás okozta genetikai károsodást, de a tudósok szerint úgy tűnik, mintha egy atombunkerben élnének.
Mikor valaki abbahagyja a dohányzást, ezek a sejtek pótolják a károsodott sejteket a tüdőben. A kutatás
megállapította, hogy a dohányzást abbahagyó emberek tüdejében a sejtek 40 százaléka éppen olyan,
mint azoké, akik sohasem dohányoztak. A kutatók hangsúlyozták, hogy még vizsgálniuk kell, a tüdőnek
mekkora része képes regenerálódni. Emellett a tanulmány csak a fő légutakkal foglalkozott, a hörgőkkel,
amelyek az oxigént a tüdőbe juttatják, azonban nem.
A korábbi tanulmányok már igazolták, hogy a tüdőrák kockázata szinte attól a naptól csökken, amikor
valaki felhagy a dohányzással. Ezt a kutatók annak tulajdonították, hogy így a dohányzás okozta további
sejtmutációt már elkerüli a szervezet.
„Nagy ösztönző erő lehet, hogy akik leszoknak a dohányzásról, kétszeres jutalmat kapnak: megelőzik a dohányzás okozta további tüdőkárosodást,
és esélyt adnak a tüdejüknek arra, hogy a megmaradt egészséges sejtjeikkel kiegyensúlyozzák a károsodásokat”
– emelte ki Rachel Orritt, a Cancer Research, brit rákkutatással foglalkozó intézet szakértője.