Október 27-én, hajnali 3 órakor idén is beállítjuk az óráinkat 2 órára, ezzel egy órával hosszabb időnk lesz a pihenésre.
Az óraátállítás minden évben komoly viták táptalajává válik, néhányan támogatják, míg mások szeretnék megszüntetni ezt a hagyományt. Az alapkérdés az, hogy vajon melyek a viták indítékai, és az Európai Unió milyen álláspontra helyezkedik el a témában?
Az óraátállítás múltbeli és jelenlegi kontextusa
Az óraátállítás hagyománya több mint egy évszázados. Eredetileg, 1916-ban, az első világháború idején vezették be az energiatakarékosság céljával, hogy nagyobb hasznot húzzanak a nappali világosságból.
Bár az eredeti célkitűzés, az energiamegtakarítás, a modern energiaellátási rendszerek és világítási technológiák fejlődésével mára nem jelentős, az óraátállítás gyakorlata továbbra is fennmarad – még ha egyre több országban vetik is fel annak szükségességét.
Mi vár ránk október 27-én?
2024-ben a téli időszámítás október 27-én, vasárnap hajnali 3 órakor veszi kezdetét. Ilyenkor az óráinkat visszaállítjuk 2 órára, így az éjszaka hosszabb lesz egy órával, ezzel további időt nyerünk a pihenésre.
Sokan élvezik a plusz egy órát, míg másokat zavarba hoz a változás, különösen a gyerekek, idősebb emberek és éjszakai munkarendben dolgozók esetében.
Az óraátállítás és az Európai Unió vitái
Az Európai Unióban az elmúlt években folyamatos viták zajlottak az óraátállítás megszüntetéséről. 2018-ban az Európai Bizottság javasolta a gyakorlat teljes eltörlését, miután egy online szavazás során az európai polgárok 84%-a támogatta ezt az elképzelést.
Mégsem került sor a változtatásra, mivel a tagállamok között nincs egyetértés a kérdésben.