Hallottatok-e arról az óvónőről, aki segített az egyik gyereknek felhúzni a csizmáját?

A gyerek nagyon kínlódott, hát odament az óvónő neki segíteni.
Bizony nagyon megizzadt, amire a kisfiú lábára felráncigálta a csizmát,
ám alighogy letörölte a homlokáról a verejtéket, a kissrác azt mondta:
- Óvónéni, fordítva van a lábamon a csizma.
Az óvónő látta ám, hogy a gyereknek igaza van, hát gyorsan lehúzta róla és ismét nagy kínlódások közepette,
most már helyesen felcibálta a kissrác lábára, de így is nagyon nehezen sikerült. Ekkor a kisfiú megint megszólalt:
- Ez ám nem az én csizmám...
Az óvónő egyre idegesebb lett, őrült tempóban lerántja a gyerek lábáról a csizmát, közben az folytatta a mondatot:
- ..hanem a bátyámé, csak ő már kinőtte, és ma reggel rámadta az anyukám.
Az óvónő már lilát látott, de uralkodott magán. Ismét ráadta a kisfiú lábára a lábbelit,
pedig még mindig nagyon sok tuszkolást igényelt a művelet
. Minden rendben levőnek nézett ki, amikor az óvónő megkérdezte:
- Pistike, hová tetted a kesztyűdet?
- Azt beletettem a csizmám orrába...