Leparkoltam az autómmal a bevásárló központ előtt. Kiszálltam, és akkor észrevettem, hogy egy
elképesztően jó motor mellett állok. Elkezdtem bámulni ezt a kétkerekű csodát. A motor másik oldalán
egy kis család: anya, apa és egy kisfiú nyüzsgött a csomagokkal: pakolták a nagy bevásárlás
„szerzeményeit” az autóba.
Nem tudom, honnan, de egyszer csak ott termett a motor tulajdonosa… Nagy termetű férfi,
bőrnadrágban, csizmában, bőrmellényben, az egyik karján ZZ TOP, a másikon ACDC tetoválással,
hosszabb ősz hajjal és sűrű, fehér, majdnem köldökig érő szakállal.
A kisfiú szinte sikítva kiabálta:
– Anya, Anya! Nézd, a Mikulás!
Az Anya azt mondta:
– Nem kisfiam, az csak egy…
– …Biker! – Az Apa némi féltékenységgel fejezte be a mondatot.
A kisfiú nagyon elszomorodott.
A motoros férfi a kisgyermek felé fordult, leguggolt, és mosolyogva azt mondta:
– Szia, igazad van, valóban a Mikulás vagyok!
– És hol van a piros ruhád? És miért motorral jársz? – kérdezte meglepetten a kisfiú.
– Mivel most nyári szünet van, járkálok ide- oda, figyelem a gyerekeket, nézem, hogy viselkednek, és így
tudom, hogy kinek milyen ajándékot vigyek majd decemberben. És azért motorral járok, mert a
rénszarvasok pihennek, legelnek, télen majd rengetek munkájuk lesz.
– És hol vannak a segítő Manók?
– Napoznak a tengerparton.
– Ebből nem lesz bajuk?
– Nem. Szeretik a napot.
A motoros férfi kinyitotta a nagy táskáját, amely tele volt plüss macikkal. Kivett egyet, és a kisfiú kezébe
adta:
– Jó legyél és hallgass a Szüleidre! Télen majd visszatérek Hozzád valami szép ajándékkal.
A fiú szinte sírt a boldogságtól.
A motoros odafordult hozzám, kacsintott és azt suttogta:
– Ez ma a harmadik…
Felült a motorra és integetve elhajtott.
Az Anya és az Apa is mosolygott, a kisgyermek ringatta a maciját. Néztem a napot, és csak arra tudtam
gondolni, hogy MILYEN SZÉP AZ ÉLET!!!
Ettől lesz Szép az Élet és ne itélj a kűlső alapján
Farkas Olivér”