Szeretnénk egyik olvasónk Mária üzenetét közvetíteni felétek:
A kórházi ágyról írom ezt a pár sort, ugyanis sajnálatos dolog történt ma velem! Először azt hittem csak egy rossz álom, amiből nem tudok felébredni! Pedig nem az volt.
Egy kis esti vacsorának való vásárlásra indultam az Ady Endre úti Sparba gyalog, mert az van hozzánk a legközelebb. Úgy gondoltam egy kis séta nem árt ebben a kellemes időben. A buszmegálló előtt azonban hirtelen rosszul lettem, nehézzé vált a légzésem, elhomályosodott minden, erőtlenné váltam és összeestem! Hányingerem volt! Azt hittem itt a vég, most meghalok. Pár évvel ezelőtt már volt egy enyhe szívinfarktusom, arra gondoltam ez is az lesz.
Nem teljesen voltam magamnál, kb 20 percet feküdhettem a földön, ezalatt többen is elmentek mellettem DE SENKI még csak meg sem kérdezte, hogy jól vagyok-e, mi bajom van, hogy érzem magam? Semmi! Viszont azt hallottam, ahogy részegnek titulálnak és egyéb jelzőkkel illetnek!
Végül egy autós állt meg mellettem. Odajött megkérdezte mi a bajom. Mikor mondtam neki, hogy rosszul vagyok be akart vinni a kórházba de én azt kértem tőle, hogy haza vigyen inkább, mert a férjem otthon van azt szeretném ha velem lenne, majd ő bevisz a kórházba. Beültetett az autójába és hazasietett velem.
A párom hozott be a kórházba, ahol a vizsgálatok után megállapították, hogy infarktusom volt. Most már jobban vagyok. Viszont holnap reggel egy katéterezés vár rám.
Azért szerettem volna veletek Ezt minél hamarabb megosztani, mert még a fiatalember nevét sem tudom, és a nagy ijedtségben, rohanásban még megköszönni sem tudtam neki azt, amit értem tett!